Önkormányzat / Önkormányzati hírek /


2009. október 16. péntek

4/2007. (V. 23.) ÖKT.  rendelet

az Önkormányzat 2006-tól 2010-ig terjedő időszakra szóló Ciklusprogramjáról

Pilismarót Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 2006-tól 2010-ig terjedő időszakra szóló ciklusprogramját, és annak végrehajtásával összefüggő feladatait a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 91. § (1) bekezdésére való tekintettel a következők szerint határozza meg.

I. RÉSZ

Általános rendelkezések

Alapelvek

1. § Az önkormányzat a település vonzóvá tétele, és a lakosság ellátási színvonalának javítása érdekében arra törekszik, hogy elősegítse a ciklusprogramban megfogalmazott feladatok megvalósítását.

II. RÉSZ

A ciklusprogram végrehajtásával összefüggő feladatok

2. § Az önkormányzat a ciklusprogram megvalósítása érdekében kiemelt feladatának tekinti:

– település természeti kincseinek fokozott védelmét,

az infrastruktúra további fejlesztését,

a környezetkultúra javítását, a településesztétikai kultúra fejlesztését,

a feladat- és intézménystruktúra átszervezését,

az intézmények minőségi ellátottságának és kihasználtságának javítását.

3. § A program ütemterv szerinti megvalósítása érdekében a fejlesztés alapját képező tanulmányterveket a még tanulmány, illetve megvalósíthatósági, engedélyezési tervekkel nem rendelkező fejlesztések esetében legkésőbb 2008. december 31-ig el kell készíttetni. A tanulmánytervek határidőre történő elkészítéséért a polgármester a felelős.

III. RÉSZ

A ciklusprogram végrehajtásának irányítása és ellenőrzése

4. § (1) A jelen rendelet által meghatározott feladatok végrehajtásáért a polgármester a felelős.

(2) A program végrehajtásához szükséges forrásokat, kivéve a magánbefektetői részvétellel megvalósuló beruházások forrásait az éves költségvetés készítésekor biztosítani kell.

(3) A programban meghatározott önkormányzati fejlesztések esetén az ütemtervtől eltérni, illetve módosítani csak a képviselő-testület előzetes jóváhagyása után lehet.

(4) A polgármester a jóváhagyott ciklusprogram időarányos teljesítésének alakulásáról a féléves és éves költségvetési beszámoló előterjesztésével egyidejűleg köteles a képviselő-testületet tájékoztatni.

IV. RÉSZ

Záró rendelkezések

5. § A ciklusprogramról szóló önkormányzati rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

 

Beke Andrea                                                                        Benkovics László

helyettesítő jegyző                                                                  polgármester

 

Kihirdetve: 2007. május 24.

Beke Andrea helyettesítő jegyző


 PILISMARÓT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

CIKLUSPROGRAMJA

a 2006-tól 2010- ig terjedő időszakra

I.

BEVEZETŐ

Pilismarót község Komárom-Esztergom megye keleti részén elhelyezkedő 2000 fő lakosú település. A település fejlődését hosszú ideig meghatározta a Nagymarosi vízlépcső építésével kapcsolatban elrendelt a Duna-parti üdülőterületekre vonatkozó építési tilalom, amely valójában az egész település fejlesztését akadályozta. Az erőműépítés 1989-es leállítását követően nyílt meg a lehetőség, hogy a község a sok-sok éves elmaradást a fejlesztések terén lassan bepótolhassa.

A rendszerváltásig az infrastrukturális beruházások közül csak a vezetékes ivóvíz hálózat került kiépítésre, az is csak a község központi belterületén

A korábbi ciklusprogramok alapján a 90-es évek közepétől valósultak meg azok az infrastruktúra fejlesztések, amelyek eredetileg a nagymarosi beruházással együtt kerültek volna kiépítésre. 1996-ban a telefonhálózat épült ki a község teljes területén, ezt követte 1997-ben a vezetékes gázhálózat megépítése, majd végezetül 2000-ben a legnagyobb beruházás megvalósítása, a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése.

Mindezen beruházások kiépítésével vált biztosítottá, hogy önkormányzatunk az önkormányzati törvényben foglalt kötelező és önként vállalt feladatait maradéktalanul el tudja látni.

Az önkormányzat által ellátott feladatok:

A helyi közszolgáltatások körében:

  • a településfejlesztés, a településrendezés,
  • az épített és természeti környezet védelme,
  • a lakásgazdálkodás,
  • a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás,
  • közreműködés a temetők fenntartásában,
  • a helyi közutak és közterületek fenntartása,
  • helyi tömegközlekedés,
  • a köztisztaság és településtisztaság biztosítása;
  • gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól;
  • közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban,
  • közreműködés a foglalkoztatás megoldásában;
  • az óvodai, és az alapfokú nevelés-oktatás biztosítása,
  • az alapfokú egészségügyi, és szociális ellátás biztosítása,
  • a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás;
  • a közösségi tér biztosítása;
  • közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása;
  • a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása;
  • az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.

A 2006-2010 közötti önkormányzati ciklusban a képviselőtestület az alábbi célok megvalósítását, illetve fejlesztések megkezdését tűzte ki maga elé.

-Településfejlesztés terén a tervezett 11-es szám főút és a Duna közötti területek idegenforgalmi célú fejlesztése.

Ezen fejlesztéseken belül a basaharci települési részen Wellness központ kialakítását, a Szobi-révhez vezető 11325-ös számú közút, valamint a pilismaróti hajóállomáshoz vezető 11324-es számú közút közötti területen Közép-Európai Golf Oktató Központ, valamint üdülő terület létrehozását, 11324-es számú közút és Zebegény révátkeléshez vezető út között jacht-kikötő és bevásárló központ létesítését, a Nagy Öbölben nemzetközi evezős pálya megvalósítását tervezzük.

Fontos feladat a fejlesztéssel érintett területek biztonságos megközelítése, mellyel összefüggésben megkezdődik az Euro-Velo kerékpárút megépítése, illetve részbe el is készül.

Tovább folytatódik az önkormányzati úthálózat felújítása, a még burkolatlan utak szilárd burkolattal történő ellátása.

Az útfelújításokat megelőzően, illetve azokkal párhuzamosan a Duna-parti és a Basaharci üdülőterületen kiépítésre kerül a hiányzó vezetékes infrastruktúra. (Ivóvíz, gáz)

-A képviselőtestület a meglévő intézményhálózat működtetésén kívül tervbe vette az intézményhálózat korszerűsítését is. Ebben az önkormányzati ciklusban szeretnénk elérni, hogy az alapfokú oktatás létesítményei egy ingatlanon belül kerüljenek elhelyezésre. Ennek keretében az ún. „Felső-iskolában” az oktatás és a napközis ellátás megszűnne, az épület értékesítésre kerülne, vagy új, önként vállalt önkormányzati feladatnak adna helyet. A meglévő Rákóczi út 14. szám alatti épületben az 1962-ben épült épületszárny tetőterének beépítésével teremtenénk meg az oktatás feltételeit az első és a második osztály számára, akik jelenleg a „Felső-iskola” épületében vannak elhelyezve. Figyelembe véve az ingatlan beépíthetőségét a volt technika terem és gazdasági épületek bontásával teremtenénk lehetőséget a napközi otthon éttermének kialakítására.

-A közművelődés feltételeinek javítása érdekében önkormányzatunk tervezi a Heckenast-kastély megvásárlását a Pilisi Parkerdőgazdaság Rt. Pilismaróti Erdészetétől. A megvásárolt épületben kívánjuk elhelyezni az Idősek Klubját, kialakítani a tervezett állandó helytörténeti kiállításnak otthont adó épületrészt, valamint megoldani a Heckenast Gusztáv községi könyvtár bővítését.

-Az egészségügyi alapellátás fejlesztése keretében tervbe vettük az orvosi rendelő, védőnői szolgálat, szolgálati lakás felújítását, ezzel együtt az ingatlanon belül a fogorvosi ellátás feltételeinek megteremtését is.

-A volt gáz-cseretelep épületének hulladékgazdálkodási célú hasznosítása keretében a telepen kívánjuk kialakítani a községben feleslegessé vált háztartási gépek, elektromos berendezések gyűjtőhelyét, valamint lehetőséget biztosítani község lakossága számára kisebb mennyiségű nem kommunális jellegű hulladék konténerben történő elhelyezésére.

Mindezen fejlesztések forrásául a helyi adóbevételek, „feleslegessé vált” önkormányzati ingatlanok értékesítése („felső-iskola” épülete, Idősek Klubja, Kultúrház) valamint a területfejlesztés során a fejlesztésbe bevont területek önkormányzat által értékesítése illetve az ott megvalósuló idegenforgalmi beruházások üzemeltetési bevételei szolgálnának.

A képviselőtestület a ciklusprogram időszakában továbbra is elsőrendű kötelességének tekinti az önkormányzati intézmények folyamatos működtetését. További fejlesztésekre csak úgy kerülhet sor, ha azok a meglévő intézményrendszer működtetését nem veszélyeztetik.

A fejlesztéseket az alábbi sorrendben kívánjuk megvalósítani:

-A jelenleg folyó kisajátítási eljárás befejeztével a Golf pálya építés megkezdése, ezzel együtt a Duna-parti üdülő terület árvízvédelmének megoldása (magánbefektető + önkormányzat)

-Basaharci Wellness központ megépítése (magánerős beruházás)

-A volt gáz-cseretelep hulladékgazdálkodási célú hasznosítása.

-A Heckenast-kastély megvásárlása.

-Általános Iskola bővítése.

-A jacht-kikötő építésének befejezése a ciklus végéig. (magánerős beruházás)

-Hiányzó vezetékes infrastruktúra kiépítése

A fenti fejlesztések maradéktalan megvalósítása révén településünk a ciklusprogram végére a Dunakanyar egyik jelentős gazdasági potenciállal rendelkező településévé válhat.

A fejlesztések révén tovább bővülhetnek a település nemzetközi kapcsolatai, a meglévő testvér-települési együttműködések mellett Európa más országban lévő településekkel is élénk gazdasági, társadalmi kapcsolatok alakulhatnak ki.

II.

RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

A község története az őskorig nyúlik vissza: határában mintegy negyven helyen kerültek elő értékes leletek, de legjelentősebb a római kori leletanyaga. A limesen fekvő települést Ad Herculaemnek hívták és nagy kolóniának számított, komoly erőddel, őrtornyokkal.

A község első okleveles említése 1138-ból való. Ekkor királyi birtok volt. II. Béla király szolgálókat adományozott a dömösi prépostságnak. 1260-ban Mária királyné Marót nevű birtokát a visegrádi Szent András monostornak adományozta A község története később is több helyütt összefonódik a szerzetesrendekével: IV. Béla a bencéseknek adta, később Zsigmond az esztergomi prépostságnak adományozta. 1493-ban a visegrádi Szent András monostor Maróttal együtt a pálos rend tulajdonába került, egészen a szerzetes rend XVIII. századi feloszlatásáig. A török időkben a község elnéptelenedett, s csak lassan kezdett újranépesülni. A XVIII század végére a nagy kiterjedésű Vallásalap tulajdona és központja lett.

A XIX. században a lakosság főleg mezőgazdasággal, szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozott. A század végére beindult az István Rt. téglagyára is. Az erdőségek biztosították a jelentős fakitermelés alapanyagát. Sok ember számára jelentett megélhetést mindezen termékek fuvarozása Pestre és Esztergomba.

A XX. század elejétől a többi településhez hasonlóan a hajózás megindulásával fellendült a község - különösen a Duna part - idegenforgalma.

A község lakosainak száma az elmúlt másfél évszázadban közel állandó volt, 1800-2000 fő között változott. A bevándorlás és az elvándorlás szinte kiegyenlítette egymást. A bevándorlásnál meghatározó volt a község kedvező földrajzi fekvése (könnyű megközelíthetőség: közúton, vízen, még vasúton is) a közeli városok biztosította munkalehetőség, míg az elvándorlásnál inkább az iskolai felsőfokú végzettség megszerzése motiválta az itt élőket.

III.

HELYZETELEMZÉS

1. A település földrajzi elhelyezkedése, adottsága

A település Komárom-Esztergom megye keleti részében a Pilis, a Visegrádi-hegység, valamint a Duna által határolt területen fekszik. Maga a település a Dunától távolabb (3 km) az árvíztől mentes területen alakult ki. A Duna árvizei csak az 1970-es években kialakult hétvégi házas üdülőterületet veszélyeztetik. A községen átvezet a Dunakanyar jobb parti főútvonala a 11-es számú főközlekedési út. Egész évben komp és időszakosan révösszeköttetés biztosítja a kapcsolatot a Duna bal parti településeivel (Szob, Zebegény). Az esztergomi Mária-Valéria híd újjáépítésével javult a közlekedési kapcsolat a szlovákiai, párkányi déli régió településeivel is.

2. Főbb demográfiai jellemzők

a) Születések, halálozások számának alakulása ( az elmúlt 5 évben)

 

Év

Születések száma (fő)

Halálozások száma (fő)

2002.

26

19

2003.

17

23

2004.

23

27

2005.

21

39

2006.

23

23

 

b) Népesség kor szerinti megoszlása 2007. január 1-jén

 

Kor szerinti csoportosítás

 

Korcsoport

Megoszlás
%-a

0-3

80

 

Gyermek és

427

21

4-6

65

 

fiatalkorú

 

 

7-14

177

 

 

 

 

15-18

105

 

Munkaképes

1175

58

19-60

1175

 

korú

 

 

61-

420

 

Időskorú

420

21

Összesen:

2022

 

Összesen:

2022

100

3. Infrastruktúra helyzete

A település közúton a 11-es számú főközlekedési úton közelíthető meg. Közvetlen a vasúti elérhetősége nincs. Legközelebbi vasútállomás Esztergomban, illetve a Duna túl oldalán Zebegényben található. A település vízi úton is megközelíthető, legközelebbi hajóállomás Zebegény, illetve a hosszú távú fejlesztési tervekben szerepel az 1980-as években megszüntetett pilismaróti hajóállomás újbóli forgalomba helyezése.

A legközelebbi közforgalmú repülőtér Budapest Ferihegy.

A település belterületi úthálózata 90%-ban kiépített, burkolt felületű közút.

A Duna-parti üdülőterület belterületi részének útjai közül szilárd burkolatú az Akácos út és a Rév utca, a többi út kiépítetlen földút.

A volt zárkerti üdülőterületi rész, a basaharci üdülőterület útjai kiépítetlen földutak.

A település központi belterületén a vezetékes ivóvíz hálózat kiépített, a Duna-parti üdülőterületen házi vízellátó berendezésekből biztosítja az ott élő lakosság (állandó és üdülő lakosság) az ivóvizet.

A basaharci településrész egyedi vízművének kiváltására 2000-ben kiépült az ivóvíz gerincvezeték, amelyen keresztül megoldódott a megyei önkormányzat szociális otthonának és a völgyben lakók egészséges ivóvízzel történő ellátása. A magasan fekvő területen lévő üdülők ellátására szolgáló hálózat kiépítése a források függvényében ebben a ciklusban tervezett.

A szennyvízcsatorna- és a telefonhálózat a község teljes területén kiépítésre került.

A vezetékes gázhálózat hasonlóan az ivóvíz hálózathoz csak a központi belterületen épült ki, valamint elkészült Basaharcig a gerincvezeték, melyről jelenleg csak a szociális otthon kap gázellátást.

A kommunális hulladék gyűjtése szintén a község egész területén megoldott.

4. Vállalkozási tevékenységet végzők száma, összetétele

A község területén jelentős ipari vállalkozások nem működnek jellemző a kereskedelmi szolgáltató tevékenység, azon belül is a kisebb 1-10 főt foglalkoztató vállalkozások jelenléte.

A településen vállalkozási tevékenységet végzők száma és összetétele 2001-ben

 

Ágazat

Vállalkozások száma

Ipar

9

Építőipar

8

Mezőgazdaság

8

Távközlés, közlekedés

6

Kereskedelem

43

Vízgazdálkodás

-

Egyéb anyagi

46

Egészségügy, szociális, kulturális

2

Összesen:

122

   

5. Az önkormányzat által ellátott feladatok és működtetett intézmények, humán erőforrások alakulása

Napközi-otthonos óvoda

Az óvódás korú gyerekek napközbeni ellátásának helyszíne a Mesevár Óvoda. Az óvoda 75 férőhelyes, kihasználtsága 100%. Az intézményben 6 fő óvodapedagógus és 6 fő technikai személyzet gondoskodik a gyermekek ellátásáról.

Általános iskolai oktatás

Az alapfokú oktatás a Bozóky Mihály Általános Iskola Rákóczi úti illetve Esztergomi úti épületében történik. Az Esztergomi úti épületben az első és a második osztály kapott helyet, valamint itt étkeznek a napközi otthonos szolgáltatást igénybe vevő tanulók is. Az iskola tanulóinak létszáma 186 fő, oktatásukat 18 fő pedagógus végzi, munkájukat 7 fő technikai személyzet segíti.

Egészségügy

A háziorvosi ellátást vállalkozási formában végzi az Egészségügyi Szolgáltató Bt. A védőnői szolgálatot az önkormányzat működteti. Ugyancsak a háziorvos biztosítja a munkaegészségügyi és az iskolaorvosi ellátást is. A fogorvosi ellátás Dömössel közösen megoldott

Szociális ellátás

Basaharcon a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat működteti az „Esthajnal” Időskorúak Otthonát.

A községi önkormányzat intézménye az Idősek Klubja, ahol 30 községbeli idős állampolgár napközbeni ellátását oldjuk meg. A Klubban kapott helyet a házi-gondozó is. Vele együtt 3 fő gondoskodik a Klub látogatóinak ellátásáról.

A Gyermekjóléti szolgálat feladatait társulati formában látjuk el Esztergommal és Dömössel közösen.

Kultúra, közművelődés

A 14 ezer kötetes Heckenast Gusztáv Községi Könyvtár a közművelődés egyik községi színtere. A könyvtár folyamatosan bővíti szolgáltatásait, a kölcsönzési időben látogatói számára biztosítja az ingyenes internet hozzáférést is.

A Dobozi Mihály Kultúrotthon a klubéletnek és a különböző kézműves szakköröknek ad teret. Sajnos az épület állaga nem teszi lehetővé, hogy további közművelődési feladatokat fogadjon be az intézmény.

Sport

Községünkben a tömegsport feltételei az átlagosnál jobban biztosítottak és kihasználtak. Helyszínei a Községi Sporttelep és a Községi Sportcsarnok. A versenysport terén az utóbbi két évben nem sikerült eredményeket elérnünk. A labdarúgó szakosztály vezetőjének távozása óta az egyetlen versenyszakosztályunk, a labdarúgó szakosztály, nem működik.

Települési szolgáltatások:

A lakossági kommunális hulladék gyűjtését a Pyrus Rumpold Kft. végzi a településen.

Az áramszolgáltatást az EON Észak-dunántúli Rt. biztosítja.

Gázszolgáltató a TIGÁZ Rt.

Vezetékes ivóvízellátás, csatorna szolgáltatás üzemeltetője a DMRV Rt.

Tömegközlekedés a Vértesvolán és a Volánbusz Rt. által biztosított.

A Duna bal oldali településeivel való összeköttetés a Szobi-révi kompközlekedés, és a Zebegényi kishajós átkelés révén biztosított. Az előbbi üzemeltetője magánvállalkozás, míg a Zebegényi átkelést az önkormányzat üzemelteti saját eszközeivel.

A Magyar Posta Rt. üzemelteti a Postahivatalt.

Telefon ellátás szolgáltatója az INVITEL Rt.

Kábeltelevízió üzemeltetője a MACROPLAN Kht.

A temetkezés az egyházi tulajdonú temetőkben biztosított.

A község közbiztonságáról az Esztergomi Városi Rendőrkapitányság, míg a tűzvédelemről az Esztergomi Önkormányzati Tűzoltóság gondoskodik. A Tűzoltóság munkáját a helyi Önkéntes Tűzoltó Egyesület segíti.

Banki szolgáltatások ellátója a Dunakanyar Takarékszövetkezet.

Kereskedelmi és vendéglátói feladatok ellátásáról egyéni és társas vállalkozások gondoskodnak.

6. Foglalkoztatás, munkanélküliség

Községünkben a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, a helyi vállalkozások jobbára egy-két főt foglalkoztatnak kivéve a Pilmű Kft-t, ahol a foglalkoztatottak száma 30 fő. A munkaképes korú lakosság döntő többsége esztergomi és dorogi vállalkozásokban dolgozik. A településen a munkanélküliség mutatószáma az országos átlagban megegyező 6-8% közötti.

Megnevezés

Mutatószám

Regisztrált álláskeresők száma (fő)

71

365 napnál hosszabb ideig regisztrált álláskeresők száma (fő)

5

Álláskeresési járadékra jogosultak száma (fő)

26

Álláskeresési ösztönző támogatásra jogosultak száma

9

Rendszeres szoc. segélyezettek száma (fő)

25

Munkaképes korú lakosság száma (fő)

1175

Munkanélküliségi ráta

6,08%

7. Környezeti állapot

A Pilis és Visegrádi-hegység egészét magába foglaló 1997-ben létrehozott 60 ezer hektáros Duna-Ipoly Nemzeti Parkból 10 ezer hektár esik Esztergom, Dömös, Pilismarót határába.

A terület növényvilága rendkívül változatos, az egyes fajok elterjedésében nagy különbség van a Pilis mészkővonulat és a Visegrádi-hegység andezitje között. A Pilisre a molyhos tölgy-bükk virágkőris alkotta elegyes karszterdő a jellemző, míg a Visegrádi-hegység területén a mészkerülő tölgyesek szép társulásai figyelhetők meg.

A térség állatvilága is változatosan gazdag: itt költ a fokozottan védett kerecsensólyom, a vízirigó, a gyurgyalag, kígyászölyv és a védett bajszos sármány.

A közigazgatási területnek a hegységben található része szinte egészében erdővel borított. Pilismarót 3000 hektár erdőterülete 68 %-os erdősültséget jelent (az országos átlag 18 %).

A Duna-parton jelentős táji beavatkozás a kavicskotrással kialakított, 160 hektárosra tervezett öblözet, valamint az üdülőterületnél jacht kikötő létrehozására kialakított 4 hektáros kisebb öböl. A kialakított vízfelületek idegenforgalmi hasznosítása lényeges önkormányzati szándék. A fejlesztés során törekedni kell a táji értékek védelmére és arra, hogy a több száz hektárt érintő beavatkozás szervesen illeszkedjen a Dunakanyar értékes tájképébe.

A Duna mentén húzódó megmaradt keskeny galéria erdősáv értékes tájképi elem és megtartása ökológiai szempontból is fontos. A Duna folyam parti sávja az országos ökológiai hálózat részeként kezelendő.

A hegységben eredő, vízfolyásokat összegyűjtő és a belterületen is áthaladó Malom-patak és Miklós deák völgyi patak is értékes ökológiai összekötő vonal.

Zöldfelületi szempontból is jelentős a Kis-hegy területe, illetve a Református domb. A volt Heckenast-kastély kertjének növényállománya is figyelemre és megőrzésre méltó.

Hiányosság ugyanakkor, hogy kevés az utcafásítás, illetve alig van kellő színvonalon fenntartott közterületi zöldfelület. Ezen a jövőben változtatni kell.

A basaharci üdülőterület melletti volt bányaterületet is zöldfelületi jelleggel kell hasznosítani.

Környezetvédelmi szempontból a nemzeti parkhoz tartozó területek levegőtisztasági és zajvédelmi tekintetben is kiemelt, illetve fokozott védelmet igényelnek.

A beépített területek lakó és üdülési funkciója gyakorlatilag kizárja, hogy Pilismarót területén szennyező hatású gazdasági (ipari) telephelyek létesülhessenek.

Vízbázis-védelmi szempontból lényeges körülmény, hogy a Dömös területén található üzemelő és távlati ivóvízbázisok hidrogeológiai védőidomai Pilismarót területét, a jelenlegi belterületet és a tervezett üdülőterület nagy részét is érintik. Ez a területhasználatokra nézve bizonyos korlátozásokat jelentenek.

Pilismarót teljes közigazgatási területe szennyeződés-érzékenységi szempontból az „A”, fokozottan érzékeny területi kategóriába tartozik.

8. A település hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere

Az önkormányzat nagy súlyt fektet az önkormányzatok közötti (hazai és külföldi) kapcsolatok fejlesztésére. Tagjai vagyunk a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének, az Esztergom Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Társulásnak, az Ister-Granum Eurorégiónak.

Testvér-települési kapcsolatot létesítettünk a németországi Hirschberg, a szlovákiai Garamkövesd településekkel, szándékaink között szerepel valamely erdélyi településsel is felvenni a kapcsolatot. Ezek az együttműködések nem csak az önkormányzati testületek közötti együttműködést jelentik, hanem élővé teszik a települések lakói és különféle civil szervezeteik közötti kapcsolatokat is.

9. Kapcsolat az egyházakkal és a községben működő civil szervezetekkel:

Az önkormányzat hagyományosan jó kapcsolatot tart fenn a katolikus és a református egyházközséggel, valamint a Keresztyén Testvér gyülekezettel.

Ugyancsak jó a kapcsolat a községben működő civilszervezetekkel is.

A ciklusprogram megvalósítása során számítunk mind az egyházak, mind a civilszervezetek segítő munkájára.

10. Megvalósult és tervezett fejlesztések

a) Megvalósult fejlesztések

Sportcsarnok építése

1996

Telefonhálózat kiépítése

1997

Földgázvezeték kiépítése

1998

Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése

2000

Pilismarót-Basaharc közötti, valamint Deák F. u. ivóvízhálózat kiépítése

2001, 2002

Önkormányzati belterületi utak kiépítése (Szekrényhegyi, Petőfi, Arany J,)

2002, 2004, 2005

Önkormányzati utak felújítása (Táncsics u, Dobozi, Kereszt u, Miklós d. Árpád u, Alkotás u, Ady E. u, Köztársaság tér, Kis u).

1999, 2002, 2003, 2005, 2006

Duna-parti nyilvános WC építése

2004

Könyvtárfelújítás

2003

Sportcsarnok felújítás

2006

Szelektív hulladékgyűjtő szigetek létesítése

2003, 2004

b) Tervezett fejlesztések

Golf pálya, szálloda, lakó- és apartman-házak létesítése (magánbefektető + önkormányzat)

2009

Duna-parti üdülőterület árvízvédelmének megoldása (magánbefektető + önkormányzat)

2009

Jacht-kikötő létesítése (magánerős beruházás)

2010

Basaharci Wellness-központ megépítése (magánerős beruházás)

2010

Volt gáz-cseretelep hulladékgazdálkodási célú hasznosítása

2008

Általános iskola bővítése

2009-

Önkormányzati utak kiépítése (Kölcsey, Kertalja u.)

2008

Heckenast-kastély kulturális központtá alakítása

2007-2010

Dobogókő-Pilismarót libegő megépítése

2010-

11. A település jelenlegi állapotában meglévő gyenge és erős pontok


Erősségek:
–Vonzó természeti környezet,
–jó megközelíthetőség.
–gazdag történelmi múlt.
–határon átnyúló kistérségi kapcsolatok

–Mária-Valéria híd 
–Duna, mint közlekedési folyosó

–Duna, mint fürdési, sportolási lehetőség

–főváros közelsége




Gyengeségek:
– Üdülőterületi infrastruktúra kiépítése nem teljes körű
–Kereskedelmi ellátás, vendéglátás színvonala alacsony

–Vízi infrastruktúra hiánya

–Mezőgazdaság hagyományos szerkezetű

–Árvízvédelem nem megoldott

–Településmarketing nem megfelelő

–Főközlekedési út zsúfolt, balesetveszélyes

–Kerékpárút még nem épült ki

–Nyelvtudás hiánya

 


Lehetőségek:
– Növekszik a falusi turizmus iránti igény,
szálláshely kapacitás bővítése, minőségi fejlesztések

–Helyi kisvállalkozások fejlesztése, bevásárló központok építése

–Vízi közlekedés fejlesztése
–Települést elkerülő út megépítése

–Duna és az öblök, mint vízi sportközpontok

–Kerékpárút kiépítése

–Turizmust kiszolgáló mezőgazdaság

–Borút létrehozása

–Vendégfogadók képzése (szakmai, nyelvi képzés)

Pályázatok útján beruházási források megteremtése

Határmenti kapcsolatok bővítése

 


Veszélyek:
–Vízlépcső megépítése
–Táj-rehabilitáció elmaradása
–Elkerülő utak építésének hiánya

–Árvízvédelem továbbra is megoldatlan marad

–Budapest közelsége

–Beruházási források hiánya

 

 V.

STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK

I. Fejlesztési cél

A település váljon az aktív turizmus Dunakanyari központjává.

a) A cél ismertetése, indokolás

A Nagy-öböl menti különleges idegenforgalmi terület fejlesztése révén Közép-európai Golf Oktatóközpont kialakítása.

b) A kitűzött céllal összefüggésben eddig elért eredmények

Településrendezési Terv elkészült, az Önkormányzat a beruházáshoz szükséges terület 85 %-át megvásárolta a tulajdonosoktól, megkezdődött a terület előkészítés.

c) Főbb problémák és szükségletek

A beruházáshoz még szükséges területeket kisajátítás útján kell megszerezni, amely hátráltathatja a megvalósítást.

A megvalósítás mechanizmusa

Kisajátítási eljárás befejezte után az engedélyes tervek elkészíttetése, a közművek kiépítése, beruházás megkezdése a golfpálya alaplétesítményeinek megépítésével, üzembe helyezés, majd az építkezés folytatása a kiegészítő létesítmények megépítésével.

A beruházás a területbiztosítás után önkormányzati és magántőkéből valósul meg.

II. Fejlesztési cél

A település váljon az aktív turizmus Dunakanyari központjává.

a) A cél ismertetése, indokolás

Basaharci különleges idegenforgalmi terület fejlesztése révén Wellness-központ kialakítása.

b) A kitűzött céllal összefüggésben eddig elért eredmények

Településrendezési Terv elkészült, befektetők érdeklődnek a területek iránt, megkezdődött a terület előkészítés.

c) Főbb problémák és szükségletek

A rendezési terv jelenlegi előírásai nem teszik lehetővé a beruházók által megvalósítani kívánt beruházás építményeinek tervek szerinti létesítését. Módosítani szükséges A beépítési százalékra és az építmény magasságra vonatkozó rendelkezéseket.

A megvalósítás mechanizmusa

A rendezési tervet terveknek megfelelően módosítani szükséges, ehhez meg kell kezdeni a tervmódosítással kapcsolatos engedélyezési eljárást. A módosítás után az esetlegesen még szükséges területekhez az önkormányzat közreműködésével termőföldeket kell vásárolni, engedélyeztetni kell a termőterületek más célú hasznosítását.

A beruházást a területbiztosítás után önkormányzati részvétel nélkül magánerős beruházás ként valósul meg.

A befektetők a terület egy részének tulajdonjogával rendelkeznek, a beruházás első üteme a tulajdonukban lévő területen megvalósítható. A szükséges közművek a beruházási területen biztosítottak.

A beruházás magántőke bevonásával, bankhitelből illetve pályázati forrásokból valósul meg.

III. Fejlesztési cél

A település környezeti állapota javuljon.

a) A cél ismertetése, indokolás

A meglévő jelenleg üres ingatlanként álló volt gáz-cseretelep területén kívánjuk kialakítani a községben feleslegessé vált háztartási gépek, elektromos berendezések gyűjtőhelyét, valamint lehetőséget biztosítani község lakossága számára kisebb mennyiségű nem kommunális jellegű hulladék konténerben történő elhelyezésére.

b) A kitűzött céllal összefüggésben eddig elért eredmények

Az önkormányzat a hulladékgazdálkodás fejlesztése érdekében kiírt pályázatokon eredményesen vett részt, melynek következtében hulladékgyűjtő szigetek kialakítása történik meg, valamint a lakosság részére komposztálló edények beszerzése. A szelektíven gyűjtött hulladék elszállítására speciális hulladékgyűjtő autó is beszerzésre került.

c) Főbb problémák és szükségletek

Az önkormányzat hulladékgazdálkodás terén tett erőfeszítései ellenére még mindig igen jelentős a község környéki erdőszéleken, parlagterületeken illegálisan elhelyezett hulladék mennyisége, melynek nagy része a feleslegessé váló elavult háztartási gépekből elektronikai berendezésekből tevődik össze. Lakossági igény jelentkezik egy olyan gyűjtőhely létrehozására, ahol szervezett módon,  némi anyagi ellenszolgáltatás fejében van lehetőség a használaton kívüli háztartási gépek, elektronikai eszközök elhelyezésére.

A megvalósítás mechanizmusa

A jelenleg üresen álló gáz-cseretelep zárhatóvá tételével az épületek felújításával meg kell teremteni a gyűjtés feltételeit. Ki kell építeni a hiányzó infrastruktúrát. A kiépítés után a helyi sajtó, képújság útján tájékoztatni a lakosságot a lehetőségről.

A beruházást az önkormányzat a költségvetésében biztosított saját forrásokból és pályázati támogatásból kívánja megvalósítani.

IV. Fejlesztési cél

Az alapfokú oktatás feltételeinek javítása.

a) A cél ismertetése, indokolás

A képviselőtestület az oktatás feltételének javítása érdekében elhatározta, hogy a jelenleg két helyszínen folyó oktatást központosítja, az úgynevezett „Felső-iskolában” az oktatást és a napközi otthonos ellátást megszünteti, azt a továbbiakban a Rákóczi út 14. szám alatti épületben kívánja tovább folytatni. A „Felső-iskola” épülete elavult közel 100 esztendős épület, ahol csak aránytalanul nagy költségráfordítással lehetne az oktatás jelenlegi színvonalának megfelelő tantermeket kialakítani. Célszerű, hogy a központi iskolaépületben a meglévő épületek tetőterének beépítésével egy épülettömbön belül kapjon elhelyezést az oktatás és a napközi-otthonos ellátás.

b) A kitűzött céllal összefüggésben eddig elért eredmények

Elkészült a meglévő épületek statikai felmérése, melyek alapján megállapítást nyert, hogy az épületek tetőtere beépíthető.

c) Főbb problémák és szükségletek

Az önkormányzat jelenleg nem rendelkezik a beruházás megvalósításához szükséges pénzeszközökkel. A Közép-Dunántúli Regionális Operatív Program intézményfejlesztési projektjei még nem kerültek kiírásra. Szükséges a beépítési tervek elkészítése, hogy a pályázat kiírása esetén azon az önkormányzat részt tudjon venni.

A megvalósítás mechanizmusa

A felmérések alapján a tervek elkészítése, engedélyeztetése, pályázat összeállítása, beruházás megkezdése. A beruházást az önkormányzat saját beruházásként önkormányzati források és pályázati források segítségével kívánja megvalósítani.

V. Fejlesztési cél

A helyi közlekedés feltételeinek javítása.

a) A cél ismertetése, indokolás

A képviselő-testület programjában célul tűzte ki az önkormányzati utak felújítását illetve a még burkolatlan utak szilárd burkolattal történő ellátását. A község úthálózatának 90%-a aszfalt burkolatú önkormányzati út, melyek az infrastrukturális beruházások megvalósítása során nagymértékben megrongálódtak. Felújításuk folyamatosan megtörtént, ebben a ciklusban a még hátra lévő néhány útfelújítást tervezzük elvégezni illetve a kiépítetlen utak közül három utca szilárd burkolattal történő ellátását.

b) A kitűzött céllal összefüggésben eddig elért eredmények

A felújítással érintett utcák egyszerűsített felújítási tervei, valamint a kiépítésre tervezett utcák engedélyezési tervei elkészültek. A pályázati dokumentáció összeállításra került.

c) Főbb problémák és szükségletek

Az önkormányzat jelenleg csak részben rendelkezik a beruházás megvalósításához szükséges pénzeszközökkel. A Közép-Dunántúli Regionális Operatív Program belterületi útfejlesztési projektjei még nem kerültek kiírásra.

A megvalósítás mechanizmusa

A pályázatok kiírása után a pályázatok benyújtása, sikeres pályázatok esetén az útfelújítások elvégzése, a burkolatlan közutak beruházási munkáinak elvégzése.

A beruházást az önkormányzat saját beruházásként önkormányzati források és pályázati források segítségével kívánja megvalósítani.

VI. Fejlesztési cél

A közművelődés feltételeinek javítása.

a) A cél ismertetése, indokolás

Pilismarót a XIX. Század második felétől a Dunakanyar kulturális életében jelentős szerepet betöltő település volt. Mára ennek tárgyi feltételei már nem biztosítottak. Szükségessé vált egy olyan települési kulturális központ kialakítása, amely nemcsak helyi, hanem kistérségi igényeket is kielégít. A képviselőtestület korábbi ciklusprogramjai már tartalmazták a Heckenast-kastély, amelyet jelenleg a Pilisi Parkerdőgazdaság Rt Pilismaróti Erdészete szolgálati lakásként hasznosít, kulturális központtá történne átalakítását. A közművelődés jelenlegi községi helyszínei nem alkalmasak a mai igényeknek megfelelő tér kialakítására. Célszerű a több épületben elhelyezett intézményeket egy közös helyszínen tovább működtetni.

b) A kitűzött céllal összefüggésben eddig elért eredmények

A rendezési terven biztosított a célnak megfelelő területhasználat. Az önkormányzat tárgyalásokat folytatott a jelenlegi tulajdonossal, megvizsgálta a közművelődési intézmények összevonásának lehetőségét. A Heckenast-kastély pincéjében kiállító teret alakított ki.

c) Főbb problémák és szükségletek

A Parkerdőgazdaság Pilismaróti Erdészete még nem kezdte meg az új telephelynek kialakítását. Az építkezés befejezéséig nincs lehetőség az erdészetnek jelenleg helyet adó épületegyüttes önkormányzat általi megvásárlására.

Az önkormányzat jelenleg nem rendelkezik a beruházás megvalósításához szükséges pénzeszközökkel. A beruházás megvalósításához hosszú lejáratú fejlesztési hitelt kell igénybe venni. El kell készíttetni a megvalósíthatósági tanulmányterveket.

A megvalósítás mechanizmusa

További tárgyalások folytatása a Park Erdőgazdasággal, hitelfelvétel előkészítése, épület megvásárlása, tervek elkészíttetése, beruházás megvalósítása, intézmények áthelyezése.

A beruházást az önkormányzat saját beruházásként önkormányzati források, pályázati források és hosszúlejáratú hitel segítségével kívánja megvalósítani.

VII. Fejlesztési cél

A kiránduló turizmus feltételeinek javítása.

a) A cél ismertetése, indokolás

Pilisszentkereszt önkormányzatával közösen személyszállításra alkalmas felvonó (libegő) kiépítése Dobogókő-Pilismarót nyomvonalon. A beruházás megvalósításával a Duna menti területet és a kedvelt kirándulóhely Dobogókő közötti közlekedési kapcsolat javítása révén kívánjuk a kiránduló turizmus feltételeit javítani. A libegő megépítésével a környezet terhelése nélkül bemutathatóvá válik a Duna-Ipoly Nemzeti Park egy jelentős nagyságú területe.

b) A kitűzött céllal összefüggésben eddig elért eredmények

A két önkormányzat ötletpályázatot írt ki Dobogókő belterületének fejlesztésére illetve a felvonó létesítésére.

c) Főbb problémák és szükségletek

Tekintettel arra, hogy a felvonó nyomvonala teljes hosszban a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén vezet így szigorúak a környezetvédelmi előírások. A kb. 12 km hosszú pályaszakasz kiépítése műszakilag is bonyolult feladat. Gondot okoz az is, hogy míg az önkormányzatok nyitott ülésű felvonót kívánnak megvalósítani, addig a környezetvédelmi hatóság a zárt kabinos rendszerű felvonó kialakítását tartja megvalósíthatónak.

Szükséges a tervek egyeztetése, a jelentős összeggel megvalósítható beruházás lehetséges forrásösszetevőinek föltárása.

A megvalósítás mechanizmusa

További egyeztető tárgyalások folytatása Pilisszentkereszt önkormányzatával a Pilisi Park Erdőgazdasággal, a sikeres ötletpályázat után újabb pályázaton a kiviteli tervek elkészíttetése Európai Uniós pályázati források feltárása, pályázaton való részvétel és a beruházás megvalósítása.

A beruházást az önkormányzatok Európai Uniós és hazai pályázati források igénybevételével kívánják megvalósítani.

VI.

A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE

A megvalósítás költségei éves ütemezésben

 

Feladat, fejlesztés

Ráfordítások éves ütemezése

E Ft

Összes ráfordítás

megnevezése

1. év

2. év

3. év

4. év

E Ft

Heckenast-kastély kulturális központtá alakítása

80.000

60.000

60.000

40.000

240.000

Önkormányzati utak kiépítése

 

26.000

 

60.000

86.000

A volt gáz-cseretelep hulladékgazdálkodási célú hasznosítása

 

10.000

   

10.000

Golf pálya, szálloda, lakó- és apartmanházak létesítése

   

2.100.000

8.400.000

10.500.000

Általános iskola bővítése

   

50.000

150.000

200.000

Dobogókő-Pilismarót libegő megépítése

     

300.000

300.000

Összesen

80.000

96.000

2.210.000

8.950.000

11.336.000

 Források alakulása éves ütemezésben

Források

Bevételek éves ütemezése

Összes bevétel

megnevezése

1. év

2. év

3. év

4. év

E Ft

           

Önkormányzati saját forrás

 

21.000

15.000

24.000

60.000

Pályázati forrás

 

75.000

95.000

526.000

696.000

Magán tőke

   

2.100.000

8.400.000

10.500.000

Hitel

80.000

     

80.000

Összesen:

80.000

96.000

2.210.000

8.950.000

11.336.000

 



2016. évi ülés- és munkaterv 2016-01-28 18:02:00
Változás a Képviselő-testület összetételében 2012-01-26 15:10:00
Rendkívüli képviselő-testületi ülés a dömösiek nélkül 2011-11-08 11:42:00
Tudnivalók a címer használatáról 2011-10-27 13:14:00
Képviselők részvétele a testületi üléseken 2011-10-26 16:28:00
Körjegyzőségről, kicsit másként 2011-10-24 18:49:00
Ciklusprogram 2006-2010 2009-10-16 13:42:00


Szélessáv-kereső

Weboldal fejlesztője és üzemeltetője a Szélessáv Közhasznú Alapítvány / www.szelessavalapitvany.hu