Heckenast Gusztáv könyvkiadó és nyomda tulajdonos (Landerer és Heckenast nyomda társtulajdonosa) 1851-52-ben sok földet és a mai községháza mellett 2 telket vásárolt. A Rákóczi u. 19. szám alatti telekre építette 1860 körül Feszl Frigyes tervei alapján egy emeletes, oromzatos középrészű romantikus stílusú villáját.

A villa nem csak a vidám társasági élet színtere volt, hanem alkotóműhelynek számított, írók zenészek, üzletemberek gyakran felkeresték. Megfordult itt Jókai Mór, Vörösmarty Mihály, Bajza József, Volkmann Róbert zeneszerző, Rosegger Péter osztrák író, a kiegyezés előkészítésén dolgozó Deák Ferenc.

A kúria jelenleg a Pilisi Parkerdő Zrt tulajdonában van, szolgálati lakásként funkcionál, nem látogatható.A műemlék épület pincéjében a községben élő Konyorcsik János Munkácsy-díjas szobrászművész állandó szobor- és éremkiállítása tekinthető meg.

A község említésre méltó műemléke a Református Dombon található, 1560-1590 között épített, 1685-86-ban átépített református templom. A Szent Lőrinc tiszteletére épített templomot egykor még a katolikusok építették, majd a török kiűzése után a reformátusok használták. 1788-ban véglegesen a reformátusok vásárolták meg, s 1810-1820 között klasszicista stílusban kibővítették (Feigler Ferenc építőmester). Homlokzat előtti hegyes sisakos órapárkányos tornya van, a torony kőkeretes kapuját pálos címer díszíti, felette az ablak könyöklőjén 1686-os évszám. Hajója síkmennyezetes, tornya 1921-ben épült újjá egy tűzvész után. Három harangja és hatregiszteres orgonája van.

A templomot körülvevő temető érdekessége a gyülekezetben szolgált és elhunyt lelkészek egymás mellett álló síremlékeiből kialakított ún. „papsor”.

Érdemes megnézni a szintén műemlék katolikus templomot, amely a Köztársaság téren áll.

A templom 1787-1792 között középkori eredetű körtemplom (talán  a középkori Nagy-Marót falu plébániatemploma) helyére épült, 1810-ben átépítették.

A templom homlokzati tornyos, nagyméretű épület, falpilléres homlokzattal, egyenes záródású szentéllyel. A templom melletti kőkereszt a XIX. század végén készült.

1800 körül készült a Köztársaság téren álló késő barokk Nepomuki Szent János-szobor. A festett műemlék szobor a szentet papi ornátusban, kezében kereszttel és pálmaággal ábrázolja. A szobor fölé íves fém esőtető készült.

Érdekes legendája fűződik Pilismarótnak Dobozi Mihályoz, akinek tiszteletére a falu főterén 1924-ben Pongrácz D. Szigfrid szobrászművész által készített emlékművet állítottak.

A legenda szerint amikor a mohácsi vész után a győztes török hadak elözönlötték az országot, Dobozi Mihály magyar köznemes és harcos társai családjaikkal együtt a község területén szekértáborban sáncolták el magukat. A török túlerő szétverte a tábort. Dobozi lovára kapta feleségét és a maróti erődítményből menekült Basaharc felé. A ló azonban a kettős teher alatt összeroskadt. A hűséges feleség ekkor könyörögve kérte urát, hogy ölje meg őt, nehogy a törökök kezére kerüljön. Dobozi tőrével leszúrta nejét, maga pedig szembeszállt üldözőivel és hősi harc után elesett. A történészek szerint a Nyergesújfalutól délre fekvő Pusztamarót volt a véres események színtere. A szobor talapzatán elhelyezett emléktáblák az I. és II. világháborúban elesett pilismarótiaknak állítanak emléket.